Egy kellemesen átaludt éjszaka után izgatottan ébredtünk a Grazba tervezett utazás előtt. Nem akartunk hinni a szemünknek és a fülünknek, szakadt az eső. Úgy gondoltuk, kihasználjuk a kényszer adta lehetőséget és nyugodtan, alaposan megreggelizünk. A piros csapat minden rossz kedvünket eloszlatta, amikor a kötelező fehérje és vitamin bevitel mellé csokoládés gofrit is tálalt. Ezt követően pedig maradt időnk egy Grazra hangoló kisfilm megtekintésére is a társalgóban.

Eközben elvonultak a felhők és szépen kisütött a nap. Indultunk hát Grazba. Utunk során csodás alpesi tájon haladva, kanyarogva jutottunk Ausztria második legnagyobb városába. A Murához érve rögtön lázba jöttünk a Schlossberg oldalában megpillantott felvonótól. Ezt csak az az élmény múlta felül, amikor már benne is ültünk.

Több hidat is érintettünk a folyó mentén, többek között a lakatokkal ellátottat is, de végül az úszó Mura-szigeten keltünk át, ami egy nagy kagylót formáz, két oldalán egy-egy csáppal.

A várhegyen csodás panoráma tárult elénk. Az óratorony mellett minden nevezetességet beazonosítottunk, amit később fel is kerestünk. Egyik ilyen volt az Opera.

A városi körsétánk során megtekintettük a városházát, a mauzóleumot és az Edegger pékséget is. A várban Európa egyetlen szimmetrikus csigalépcsőjén is végig mentünk.

A Stájer parlament csodás barokk belsőjét egy folklór fesztivál szakította meg itt-ott. A vidám hangulatnak mi is egy rövid ideig részesei lehettünk.

Jól elfáradva érkeztünk haza. Mégis mindenki tette a dolgát: a világoskék csapat szorgalmasan készítette az ebédet. Ami láthatóan ízlett.

A csoportok oldották feladataikat, aminek „grazi nevezetességek” keresése is része volt. Ez utóbbi feladat nagy sikert aratott az udvaron.

Még arra is volt energiánk, hogy a szállásunktól felgyalogoljunk a „békakirályhoz”.

Ma ezzel a csodás képpel küldünk üdvözletet az otthoniaknak, amit a szállásunk mellől készítettünk. Ugye milyen szép helyen vagyunk?