Természete a gyermeknek, hogy szereti a mesét, a történeteket. Gazdag mondakincsünk gondoskodik arról, hogy a gyermekek megismerjék a magyarság történetét, a honfoglalás izgalmas eseményeit, szereplőit. Olvasókönyvünk lapjai, az internet, a könyvtár, mind-mind gondoskodik arról, hogy ismereteiket gazdagítsák. De a 9 éves gyereket a legjobban mégis a kézzel fogható tárgyak, a tapintható eszközök nyűgözik le. A hagyományőrzés akkor válik érthetővé számára, ha a honfoglalás kori tárgyakat és motívumkincset a hétköznapjaikban látja.

Örömmel hívtuk meg tehát iskolánkba falunk szülöttét, iskolánk volt tanulóját, Gyűrűs Tibort, hogy bemutassa a birtokában levő viseleti darabokat, használati tárgyakat, fegyvereket.

A gyerekek nagy figyelemmel hallgatták, bátran kérdezgettek és ügyesen illesztették a hallottakat, látottakat a tanult ismereteik közé.

Másik vendégünk Dömös Helga ékszertervező ötvös mester, iskolánk tanulójának édesanyja volt, aki bemutatta a gyermekeknek, hogyan készülnek a honfoglalás kori ékszerekhez hasonló, ma is hordható ezüst és arany ékszerek. A sok kíváncsi gyermek végigtapogatta, megnézegette az eszközöket, nyakláncokat, karkötőket.

A rendhagyó óra legfontosabb hozadéka mégis talán az az érzelmi telítettség volt, amelyhez a gyermekek a honfoglaló őseink életéről szóló tárgyak érintése során jutottak.

Székely Emese, tanító