Az ötödik osztályosokkal már hónapokkal ezelőtt megterveztük az osztálykirándulást. Szerettünk volna egy hasznos, de érdekes programon részt venni. Ehhez jó lehetőséget kínált a Velencei-tó körüli bringatúra, valamint a hozzá kapcsolódó nevezetességek megtekintése és a szabadidős programlehetőségek kihasználása.
Vonattal utaztunk Gárdonyig. Kis pirossal Fehérvárig, átszállás után pedig egy modern légkondicionált járattal.
Csoportvezetőnk már várt az állomáson bennünket. Egy igen hasznos balesetvédelmi oktatás után kiválasztottuk kerékpárjainkat. Velence irányában indultunk el a körtúránkra. Szerencsére jó tempóban tudott együtt haladni a csapat.
A kezdeti sík terep után fel kellett tekeri az emelkedőre, hogy a pákozdi Katonai Emlékparkban is látogatást tehessünk. A kitérő, a történelmi események rövid felelevenítése mellett a pihenést is szolgálta.
Érdeklődéssel vártuk a Velencei-tó környékének legújabb nevezetességét, a gigantikus Miska huszárt. Tényleg nagy volt, még a csizmájáig sem értünk fel.
A dinnyési madárvártáig kellemes út vezetett. Inkább csak gurultunk, mint tekertünk. Így könnyen felfutottunk a kilátóhoz, hogy a kócsagokat közelebbről is megtekinthessük.
A sárkányhajózás jó váltás volt, mert a lábak mozgatása után a kezeinket kellett használni. Rebeka által diktált tempót egész ügyesen tudtuk követni.
Agárdról már csak néhány kilómétert kellett tekerni, hogy visszaérjünk kiindulási helyünkre. Igazán finom, friss kenyérlángos és üdítő várt bennünket. Nagyon jól esett, hiszen a sok tekerés közben megéheztünk. A csoport kasszájában maradt összegből mindenkinek jutott még egy jégkrém is.
Óriási szerencsénk volt az idővel. Az előrejelzések ellenére nem volt eső, sőt igazán kellemes volt, hogy a túrán nem tűzött ránk a Nap. Az előző napokat, heteket jellemző rendkívüli meleg azonban a tó vizét annyira felmelegítette, hogy még mindig nagyon kellemes volt a hőmérséklete. Így közkívánatra egy fürdőzést is beiktattunk a hazaút előtt.
Sok élménnyel, kellemesen elfáradva tértünk haza.
Benis István, osztályfőnök
