Az ötödik osztályosokkal már hónapokkal ezelőtt megterveztük az osztálykirándulást. Szerettünk volna egy hasznos, de érdekes programon részt venni. Ehhez jó lehetőséget kínált a Velencei-tó körüli bringatúra, valamint a hozzá kapcsolódó nevezetességek megtekintése és a szabadidős programlehetőségek kihasználása.

Vonattal utaztunk Gárdonyig. Kis pirossal Fehérvárig, átszállás után pedig egy modern légkondicionált járattal.

Csoportvezetőnk már várt az állomáson bennünket. Egy igen hasznos balesetvédelmi oktatás után kiválasztottuk kerékpárjainkat. Velence irányában indultunk el a körtúránkra. Szerencsére jó tempóban tudott együtt haladni a csapat.

A kezdeti sík terep után fel kellett tekeri az emelkedőre, hogy a pákozdi Katonai Emlékparkban is látogatást tehessünk. A kitérő, a történelmi események rövid felelevenítése mellett a pihenést is szolgálta.

Érdeklődéssel vártuk a Velencei-tó környékének legújabb nevezetességét, a gigantikus Miska huszárt. Tényleg nagy volt, még a csizmájáig sem értünk fel.

A dinnyési madárvártáig kellemes út vezetett. Inkább csak gurultunk, mint tekertünk. Így könnyen felfutottunk a kilátóhoz, hogy a kócsagokat közelebbről is megtekinthessük.

A sárkányhajózás jó váltás volt, mert a lábak mozgatása után a kezeinket kellett használni. Rebeka által diktált tempót egész ügyesen tudtuk követni.

Agárdról már csak néhány kilómétert kellett tekerni, hogy visszaérjünk kiindulási helyünkre. Igazán finom, friss kenyérlángos és üdítő várt bennünket. Nagyon jól esett, hiszen a sok tekerés közben megéheztünk. A csoport kasszájában maradt összegből mindenkinek jutott még egy jégkrém is.

Óriási szerencsénk volt az idővel. Az előrejelzések ellenére nem volt eső, sőt igazán kellemes volt, hogy a túrán nem tűzött ránk a Nap. Az előző napokat, heteket jellemző rendkívüli meleg azonban a tó vizét annyira felmelegítette, hogy még mindig nagyon kellemes volt a hőmérséklete. Így közkívánatra egy fürdőzést is beiktattunk a hazaút előtt.

Sok élménnyel, kellemesen elfáradva tértünk haza.

Benis István, osztályfőnök

Az Országos Baleset-megelőzési Bizottság kiírása alapján az idei évben is megrendezésre került a "Biztonságos közlekedés gyerekszemmel" elnevezésű rajzpályázat. Az alkotásoknak a biztonságos közlekedést kellett bemutatnia, illetve propagálnia.

A felmenő rendszerű versenyben a Városi Balesetmegelőzési Bizottságok a beküldött alkotásokból elbírálást követően kategóriánként (óvodás, alsó- és felső tagozatos) 6-6 pályaművet küldtek tovább a Megyei Balesetmegelőzési Bizottság részére. 

Ezt követően a szakmai zsűri kategóriánként az 1-3. helyezett gyermeket díjazta. A nyertes alkotások tulajdonosai az ünnepélyes díjátadó és kiállátás megnyitó után a tatabányai Vértes Centerben vehették át nyereményeiket.

A megyei versenyen Egri Noel második osztályos tanuló az Általános iskola alsó tagozat (7-10 éves) korcsoportban 1. helyezést ért el. Gratulálunk neki!

Novák Krisztina édesanyjának beszámolója alapján

Iskolánktól búcsúzó nyolcadikosainkkal két napos kirándulásra mentünk, Sopron környékére. Az időjárás is kegyeibe fogadott, csodálatos nyári napokat töltöttünk együtt. Reggeli indulás után az első megállónk Nagycenken volt, ahol megtekintettük a Széchenyi-kastélyt. Sopronba érve belebotlottunk egy veteránautó-kiállításba. A tervezett programunkat rugalmasan kezelve megálltunk, s megtekintettük a gyönyörűbbnél gyönyörűbb autókat, motorokat.

A városban először a Lővérekbe mentünk fel, ahol a bátrabbak megmászták a Károly-kilátót, majd megpihentünk a játszótéren.

A szállásunk Brennbergbánya felé eső Ciklámen faházakban volt az erdő közepén.

A szállás elfoglalása után Sopron nevezetességeit tekintettük meg városnéző kisvonatról, majd a Tűztoronyból csodálhattuk meg a várost, ahol épp Tündérfesztivál zajlott.  A belvárosi séta közben érintettük az Orsolya teret, ahol a Kőszívű ember fiai c. ikonikus film egyes jeleneteit forgatták.

A napot az Európában egyedülálló brennbergbányai Bányász-pincében zártuk, ami a helyi katolikus templom oldalában található. Itt közösen elfogyasztottunk egy hűsítő, alkoholmentes italt.

Második nap a közös reggeli után a nyári bobpálya felé vettük utunkat, ahol mindenki kedvére kiszáguldozhatta magát. A délutánt a sárvári strandon töltöttük. Kissé leégve, fáradtan indultunk hazafelé.

Molnár Gábor, osztályfőnök

Engedjétek meg, hogy mielőtt hozzátok szólok, szeretettel köszöntsem mindazokat, akik elfogadták meghívásunkat, és jelen vannak iskolánk 2018. évi ballagási ünnepségén. Köszöntöm a szülőket, akik a mindennapok zökkenőivel együtt társaink voltak e nyolc év során. Együtt kerestük azokat az eszközöket, amelyekkel segítettük gyermekeinket ezen a hosszú úton. Köszöntöm kollégáimat, akik minden tőlük telhetőt megtettek tanulóink eredményes nevelése, oktatása érdekében. Külön köszöntöm Ősz Ferenc, Tóth János, Mór Antal polgármester urakat, akik mindvégig támogatták munkánkat! Szeretettel köszöntöm SZM elnökünket, Tonzel Anitát!

Kedves Ballagók!

Mindenki láthatja, hogy nem volt hiábavaló az a szervezőmunka, a sok egyeztetés, amit már hónapok óta végeztek a jobb frizura elkészítése és a szebb ruházat beszerzése érdekében. Igazán szépek lettetek erre az ünnepre. Mégis engedjétek meg, hogy én most egy kicsit a díszlet mögé is nézzek és azokra az itt töltött eseményekre emlékezzem inkább, amelyek a belső énetekre voltak hatással.

Bár nem találkoztam veletek annyit, mit az osztályfőnökötök vagy a többi pedagógus, mégis sok szép emlékem van rólatok. A ttgyak., amin olyan lelkesedéssel végeztétek a kísérleteket, vagy a remekül sikerült minősítő órák nagyon pozitív emléket hagytak bennem. Többen voltatok, akik rengeteg plusz munkát vállaltak azért, hogy sikeresek legyenek a tanulmányi versenyeken. Megyei dobogóra jutottatok több tantárgyból és volt, aki az országos döntőbe is bekerült. Többen vagytok, akik nyolc éven át kitűnő bizonyítvánnyal zárták az évet.

Mindennek köszönhetően az osztályból három tanuló: Cseszneg Dorina, Malcsik Dorka és Varga Tamás felkerült a dicsőségfára.

Szünetekben többször találkoztunk, mint tanórán. Nem aggódtam akkor sem, ha nem mindenkit láttam az udvaron, mert pontosan tudtam hol talállak meg benneteket.

Volt még egy igazán hosszú, közös szál az életünkben. Évek óta próbáljuk meggyőzni egymást a telefonhasználat előnyeiről és hátrányairól. A végén egy győztes-győztes stratégiával tudtuk lezárni ezt a kérdést.

A ballagás egy különleges pillanata az életnek: valami véget ér, benne van a búcsú, az emlékezés, de benne van egy kapu, mely nyitva van egy ismeretlen, vágyakozással, kíváncsisággal, élményekkel teli útra. Az, hogy ezen az úton mi történik veletek, az nemcsak az úton, hanem rajtatok is múlik. Mi éveken át megpróbáltunk térképet adni ehhez, hiszen mi magunk is jártunk rajta, és sok-sok tanítványunkat engedtük már át ezen a kapun. Tehát mutattunk térképet, próbáltunk a ti informatikai szóhasználatotokkal egy sosem lemerülő gps-t tenni zsebetekbe - tudás, ismeret, emberség-, amit próbáljatok meg kreatívan használni, az úton hasznosnak, értelmesnek, eredményesnek lenni, hiszen ezt tanítottuk nektek, ez volt talán a legfontosabb útravaló.

 „Utadnak értelme nem a cél, hanem a vándorlás.” – Mondta Márai Sándor. Legyen ez számodra boldog, szép kaland, s ne feledd: mindig van tovább!

Kedves Szülők!

A gyermeknevelés az egyik legfelelősségteljesebb munka. Nem könnyű a mindig változó nevelési módszerek közül a legeredményesebbet kiválasztani. Engedjék meg nekem, hogy matematika-fizika szakos tanárként egy közismert történetre emlékeztessem Önöket.

A 16 éves ifjú, Albert bizony szégyenszemre megbukott matekból. Erre az édesapja kipakolt mindent a szobájából, csak egy íróasztalt és egy széket hagyott benn, a kezébe nyomta a matek könyvet és bezárta rá az ajtót. Albert elkezdte olvasgatni, és rájött, hogy tök érdekes, nem is gondolta volna. Ma mindenki ismeri a nevét: Albert Einsteinnek hívják.

Nem gondolom, hogy ez egy általánosan használható megoldás. Még kevésbé gondolom, hogy mindenkinek híres emberré kell válnia. A legjobban azt szeretném, ha gyermekeik megfontolnák és elfogadnák Maryl Steep, a híres amerikai színésznő szavait: „Nem kell, hogy híres legyél, csak tedd anyukádat és apukádat büszkévé, és mindened meglesz.”  Kívánom, hogy így legyen!

Az elballagó 8. osztályosok Aka, Bakonysárkány és Vérteskethely községek polgármestereitől emlékplakettet és gravírozott tollat vehettek át.