Az előző tanév végén a Velencei tavat kerekeztük körbe a 6. osztályosokkal. A tanulók jól bírták a túrát és nagyon tetszett nekik. Így aztán az idén is maradtunk a kerékpáros osztálykirándulásnál, de még szebb helyen, a Dunakanyarban bringáztunk. Az utolsó tanítási héten autóbusszal indultunk a túra kiinduló helyszínére, Gödre. Már várt bennünket a vezetőnk, aki minden fontos információt elmondott a kerékpáros közlekedéssel és a túrával kapcsolatban. A szükséges védőfelszerelést, láthatósági mellényt mindenki magára vette, hogy biztonságosabb legyen az út.

Az első 12 km-t árnyékos kerékpárúton tettük meg a Duna mentén. Szép látvány tárult elénk, amit időnként alagutak tettek még izgalmasabbá.

Vácon, az első helyszínen nemcsak a Duna parti korzón sétáltunk, hanem a központba is bementünk és megtekintettük a főtér nevezetességeit. Mivel ez éppen délidőben volt betértünk egy ételbárba, ahol mindenki kedve szerint választhatta ki, hogy mit ebédel. Szerencsére a kínálat megegyezett a tanulók ízlésével.

 

 

Tele pocakkal folytattuk utunkat a Dunával párhuzamosan és további 12 km megtétele után Verőcére érkeztünk. Itt a nevezetességek mellett egy kis dunai pancsolásra is lehetőségünk nyílt.

 

Kismarosig két keréken haladtunk, majd kisvonatra szálltunk és Királyrétre utaztunk. A kisvonatozás különösen Szokolyán volt érdekes, amikor a szerelvény 1-2 méterrel a házak ablaka előtt haladt el. Nem titkolhatjuk, jól esett a vonaton ülve a pihenés is.

Az utolsó 12 km-es szakaszt Nagymarosig tettük meg. Ez volt a legszebb látványt nyújtó útvonal, hiszen itt már feltűnt a szemközti oldalon található Visegrádi vár. Ezzel a kerékpáros túránk véget is ért és buszunkkal együtt kompra szálltunk.

Kissé elfáradva indultunk haza. Meglepetésünkre Dömös központjában útlezárás miatt meg kellett állni. Éppen jó helyen, egy kellemesen hűs fagyizó előtt. Míg a jeges édességet fogyasztottuk, kiderült, hogy éppen a Tour de Hongrie kerékpáros verseny miatt kellett várakoznunk. Így már egyáltalán nem bántuk a kényszerpihenőt, mert megnézhettük az előttünk 50-60 km/h sebességgel elsuhanó mezőnyt.

Tele élményekkel tértünk haza. Köszönjük Molnár Szilárdnak, hogy nagyon kedvezményesen biztosította számunkra a buszt és Köszönet Kokas Péternek, hogy közreműködött a kísérésben.

Benis István, osztályfőnök