A 6., 7. és 8. osztályosokkal kihasználva a rendkívüli munkanapot, október 15-én túrára indultunk. A cím alapján azt hihetné bárki, hogy Erdélybe mentünk, hiszen közismerten ott található a Gyilkos-tó. Kevesen tudják csak, hogy a távoli turista látványosságnak itt a közelünkben, a Bakonyban is van egy megfelelője. A hasonlóság a két tó között: mindkettőből a vízzel elárasztott és elpusztult fák csonkjai merednek elő. Az eltérés: nagyjából nyolcszáz kilométer vízszintes és 660 méter függőleges távolság; az egyik természetes, a másik mesterséges.

Mi a Bakonyi Gyilkos-tó felé vettük az irányt. Az évszakhoz képest igen kellemes, napsütéses időben utaztunk egészen Bakonybélig. A Gerence-patak partján Benis tanár úr felelevenítette a legfontosabb tudnivalókat a Magas-Bakonyról. Hogy el ne tévedjünk, és mindig a megfelelő irányban haladjunk a túrán, Gábor bácsi tanított egy dalt a tájékozódás praktikumairól.

Elindultunk és mentünk hegyen-völgyön át.

A túrát különbözőképpen bírtuk. Voltak, akik igen jó erőnlétről tanúskodtak.

A tóhoz érve igazán szép látvány tárult elénk. Mindenki egyetértett abban, hogy a Bakonyi Gyilkos-tó, vagy lánykori nevén Hubertlaki-tó tényleg nagyon impozáns. Csillogó víztükrét meg-megszakították a tóból kiálló elárasztott fák csonkjai.

Az ismertető táblánál megbeszéltük a tavak keletkezésének lehetséges módjait, elolvastuk az elénk táruló tó keletkezésének történetét és szemügyre vettük a környéken fellelhető élőlényeket.

A rőzsegyűjtés és tűzrakás után felsorakoztunk, hogy megalkossuk a csapatokat a számháborúhoz. Aztán kezdődtek a nagy csaták: 7. és 8. osztály, 6. és 8. osztály végül pedig 7. és 8. osztály. Bár lettek győztesek és vesztesek, de végül mindenki nyertesként hagyta abba, hiszen egy jót játszottunk.

A sok mozgásban jól megéheztünk. Mindenki saját ízlése szerint sütötte meg ebédjét.

Még egy kis vidámkodás következett, majd a gáton át elhagytuk a Gyilkos-tavat.

Egy kis kerülővel csodaszép vörösfenyő erdőn keresztül tettük meg a buszhoz vezető utat. Kellemesen elfáradva szálltunk fel a járműre. Összegeztük véleményünket, mely szerint remek kirándulást tettünk, csodálatosan szép időben.  Eközben észrevettük, hogy az ablakon esőcseppek kezdtek kopogni… Még az égiek is velünk voltak.

Tizenöt éves hagyomány, hogy a „sárkány” nevű települések iskolái szakmai és szabadidős programokon, versenyeken látják vendégül egymás tanulóit. Szeptember végén a bősárkányi iskolába voltunk hivatalosak egy labdarúgó tornára, az Eötvös-kupára.

Iskolánk csapata 3. helyezést ért el a rangadón. Gratulálunk!

Iskolánk tavasszal lett regisztrált tehetségpont. Ezért meghívást kaptunk a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban október elsején megrendezett Tehetségpontok találkozójára.

A szakmai előadások mellett Junior Templeton Fellow-ok is bemutatkoztak. Láthattunk és hallhattunk kiváló csellistát, szavalót, biológus jelöltet és fizikai, kémiai kísérletekben járatos fiatalokat.

Iskolánk ez idáig két alkalommal nyert másfél-másfél millió forintot a természettudományos tehetségfejlesztésre a Nemzeti Tehetségprogram pályázatain.  A projektek keretében a szakmai műhelymunkán kívül egyhetes tábori programot is megvalósítottunk és járási szintű programmal, a Kutató Diákok Napjával zártuk azokat. Tulajdonképpen a Templeton programhoz hasonlóan lehetőség nyílt a diákoknak eredményeik, megfigyeléseik, mini kutatásaik bemutatására. Meggyőződésünk, hogy a természettudományos versenyeredményekhez fenti programok is hozzájárultak.

Ebben a tanévben a Bakonysárkányi Német Nemzetiségi Önkormányzat védőszárnya alatt valósítunk meg egy tehetségprogramot, melynek a költségvetése egymillió forint. Az összeget ez alkalommal is az NTP keretében nyert pályázatból finanszírozzuk. A projekt futamideje egy tanév és három területet ölel magába: kerámia készítés, fafaragás, néptánc tanulás.  A foglalkozások 30-30 órásak és egymást váltva valósulnak meg. A programokat vezető pedagógusok: Székely Emese, Benis István és Molnár Gábor. A tanév végén egy közös szakmai kirándulást szervezünk, az elkészített munkákat kiállítjuk és a megtanult táncokat bemutatjuk.

A programban összesen 30, az adott területen tehetséges tanuló vehet részt.

Hisszük, hogy iskolánkban egyetlen tehetséges tanuló sem marad tehetségfejlesztés nélkül és megfelelő segítséget kap pedagógusainktól képességeinek minél teljesebb kibontakoztatásához. Ebben a tanévben is sokat dolgozunk ezekért a célokért.

Benisné Manner Melinda, igazgató

Iskolán kívül telt a szombati munkanap az ötödikeseknek: Kisbérre látogattak el kerékpárral. A kellemes, napos idő kedvezett a programnak. Zökkenőmentesen sikerült letekerni a bő nyolc kilométeres távot.

Elsőként a Mini-Magyarország Makettparkba látogattunk el. Itt a gyerekek vezetésével ismerkedtünk meg hazánk híres épületeivel, amiket felismerési játékokkal és csapatversennyel igyekeztünk jól megjegyezni.

Ezután játszótéri program következett: a gyerekek kipróbálták a felnőtt játszótér edzőgépeit, de nagy örömmel vették birtokba a kisebbeknek szánt játékokat is.

Végül az egykori Batthyány birtokhoz tartozó Kiskastélyhoz vezetett az utunk, ami helytörténeti, ménestörténeti és régi mesterségeket bemutató kiállításoknak ad otthont. A tárlatvezetés után ismét játékkal mértük fel, hogy ki mennyit jegyzett meg a látottakból.

Az ötödikesek így írnak a rendkívüli napról:

„Szombaton Kisbérre látogattunk el. Nagyon jó volt, élveztem. Főleg az oda utat. Hátul a Martinékkal nagyon jól elbeszélgettünk. Hamar elment az idő.
Aztán bementünk a helytörténeti múzeumba. Ott láttunk egy nagyon igényes terepasztalt és egy híres lovat.”

Varga János

„A Helytörténeti Múzeumban olyan dolgokat tudtam meg Kisbérről, amiket nem is hallottam.”

Hajnal Brigitta

„Nekem nagyon tetszett az egész. Örültem, hogy oda mentünk és nem tanultunk. Szerintem megért egy szombatot. :)”

Tóth Ádám

Szabó Magdolna, osztályfőnök