Tisztelt vendégeink, kedves kollégák, szülők, gyerekek!

Kedves ballagó Diákok!

Egy olyan templom szomszédságában búcsúzunk Tőletek, melynek védőszentje Szent István. Emellett a templom mellett nevelkedtetek 4-6 vagy 8 éven keresztül.

Szent István elszánt, vasakaratú és istenfélő ember volt. Kereszt és kard – szentség és erő egyaránt jellemezte. A legnagyobb magyar államférfi a maihoz hasonlóan egy meghasonlott világot talált maga körül, de ő nem a körülményekkel foglalkozott, hanem rögvest építőmunkába kezdett. Megőrzött minden olyat a régi magyar világból, amely nem gátolta az újat. Alkotóereje megélt keresztény elveken nyugodott, s mindez nyugati formákkal és gondolkodásmóddal társult.

Ez a hihetetlen koncentráció – lélek, szellem és erő egybetartása – hatalmas dolgokat eredményezett. Egy évszázadnyi idő alatt beértük, de nem egy dologban meghaladtuk az európai példákat.

Mi nyolc éven át szem előtt tartottuk István, a későbbi államférfi példáját. Elszántan, következetesen, hittel és reménnyel terelgettünk benneteket a helyes útra. Most úgy gondoljuk a „keskeny ösvényt” megtalálni - bár nem mindenkinek volt könnyű, - többségeteknek mégis sikerült.

Olyan tanulóktól búcsúzunk most, akikben az itt töltött évek alatt valamely képességet szinte példa nélkülire sikerült fejleszteni, egy-egy területen kiválóvá tenni. Krisztina bármikor, bárhol, bármilyen rövid felkészülési idő alatt képes színvonalas zenés, táncos, énekes vagy prózai produkciót előadni. Ancsa mosolyogva szaval a közönség előtt és szinte mindent tud az Európai Unióról. Bence a jó bizonyítványa mellett humoros színpadi produkciókkal képes előállni. Ricsi jól dobol, kiválóan ért a számítógéphez. Ákos néhány óra alatt páratlan prezentációt tud összeállítani. Deák Krisztián a népi táncot, Fürész Gergő a focit műveli magas szinten. Zsolti jó logikával rendelkezik, könnyen tanul. Mireider Ádámot, Gergőt és Gergelyt jó szakértelmüknek köszönhetően akár az iskola karbantartójaként is alkalmazhatnánk már. Vivien technika órákon meggyőzött, hogy kézműveskedésben osztályelső, de rögtön utána következik Niki és Kicsi Adri. Tóth Krisztiánban, Krisztoferben vannak még tartalékok, továbbra is biztatom Őket ezek kiaknázására. Répási Adrienn támogató családi hátterének köszönhetően szorgalomból, Balázs pedig jámborságból mutatott példát. Feri kezdetben intenzíven úszott az árral szemben, de az utolsó hónapokra ő is békés tagja lett az osztálynak.

Köszönöm osztályfőnökeiteknek, Tanáraitoknak a nagyszerű pedagógiai munkát!

Mint ahogy Szent Istvánt is anyja segítette a sikerekben, mögöttetek is ott állt a család támaszul. Ne feledjétek megköszönni szüleiteknek aggódó, féltő szeretetét, tanulásban nyújtott segítségét! Én külön köszönöm a 8. osztályosok családjának a szülői értekezleteken mutatott aktivitást, a farsangi rendezvényen való összefogást, szervező munkát. Legyen sok örömük még gyermekeikben!

Kedves Ballagók!

Hozzátok szóló gondolataimat azért kezdtem Szent István példájával, mert tudom, hogy a fiatalokban az ifjúi vágy az igazság és valamiféle értékrendszer után ilyenkor a legfogékonyabb. Meggyőződésem, hogy fiatal életetek lehetőségei csak akkor teljesedhetnek ki igazán, ha múltba gyökerezve, a jelenben valósítjátok meg a jövőt szolgáló tetteket! Az is biztos, hogy akik továbbra is a helyes irányt, a „keskeny ösvényt” választják, azok útja nem lesz könnyű.

Végül pedig talán mindennél többet mond és még inkább többet ér, ha a továbbiakban nem Szent Istvánról szólok, hanem Szent Istvánnal: „Légy türelmes…, légy szelíd…, légy majd mértékletes, …légy alázatos…, LÉGY BECSÜLETES!

Isten Veletek!