Intézményünk udvara tágas, a sportpálya mellett szép füves területen sétálhatnak és játszhatnak tanulóink. Mindezt még esztétikusabbá teszi a tavaly elkészített minikert. A virágokat rendszeresen gondozzuk, az évszakoknak megfelelően cseréljük. Köszönjük Szabóéknak a felajánlott virágokat, melyekkel még szebb lett a kert.

Mi a célja az osztálykirándulásoknak? Az, hogy a gyerekek kiszakadjanak a hétköznapok monotonitásából, úgy, hogy közben felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak. Reméljük az első és második osztály tanulóinak ez idén sikerült! A kirándulás úticélja Dinnyés és a Velencei-tó volt. A dinnyési Várparkban kicsit visszamehettünk az időbe és megismerkedhetünk a történelmi Magyarországon állt középkori várakkal / ezek a várak az eredeti várak anyaghű kicsinyített másai voltak/.

A gyerekek három király vezetésével különböző ügyességi próbákat tettek, harcoltak, koronázási jelképeket kerestek, rovásírást fejtettek meg és még sorolhatnánk, a kitartó munkának meg lett a jutalma, minden kisdiák, ha csak egy rövid ideig is, lovag lehetett. A fáradalmakat a gárdonyi játszótéren „pihenhettük” ki. A jól megérdemelt fagyi után, útunk az agárdi kikötőhöz vezetett. A gyerekek nagy izgalommal, néhányan kicsit félve várták a hajókirándulást. Az egy órás hajóúton a kapitány sok érdekességet mesélt nekünk a Velencei-tó élővilágáról.

Visszatérve a kikötőbe mindenki elmajszolta még a maradék elemózsiáját és elindultunk haza. Jó, volt hallani, hogy a gyerekeknek mennyire tetszett a kirándulás, aminek mi pedagógusok nagyon örülünk, hiszen célunk volt, hogy maradandó élményekkel gazdag kirándulást szervezzünk.

 Gyüsziné R. Anita, Malcsik Józsefné , osztályfőnökök

Zirc és Herend két gyönyörű fekvésű bakonyi városunk. A természeti környezeten kívül igen sok különleges látnivalóval csábítják a kirándulókat, a gyerekeket. A 3. és 4. osztályos tanulók hamar megértették, hogy tanítóik miért ezt a két célpontot választották az év végi tanulmányi kirándulás helyszínének.

Csodás, napsütéses reggelen indultunk útnak június 4-én, és már nyitásra meg is érkeztünk Zircre, a Bakonyi Természettudományi Múzeumba. Két csoportra oszolva, a gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták a korosztályukhoz igazodó tárlatvezetést. Nagyon sok kérdésre tudtak válaszolni, hiszen a kirándulás a környezetismereti tantárgy kiegészítő tevékenysége volt. A Bakony állatvilága csodálatos elrendezésben jelenik meg, tömören bemutatva a bennünket körülvevő, ám ritkán látható élővilágot: a jelent és a múltat egyaránt.

Rövid utazás után, már messziről feltűnt a Herendi Porcelánmanufaktúra szokatlan épületegyüttese magas kéményével, remek fekvésével, különleges hangulatával. Rövid 3D-s film mutatta be a manufaktúra történetét, még nagyobb kíváncsiságra ösztönözve tanulóinkat. Izgalmas bemutatókon élőben láthatták, ahogyan ügyes, gyakorlott kezek, alakítják, díszítik, festik a méltán világhírű porcelánedényeket. Készült itt tál, cukorkatartó, áttört kosár, mécses, rózsa, de még a Brémai muzsikusok jól ismert mesejelenete is, az egymás hátán álló állatszereplőkkel.

A manufaktúra boltjaiban kisebb ajándéktárgyakat vásárolhattak a gyerekek, amikkel családtagjaiknak kedveskedhettek.

Élményekkel megrakodva szálltunk fel az autóbuszra és indultunk haza. De azért útközben szerét ejtettük a várva várt közös fagyizásnak, hűsölésnek is.

 Székely Emese, tanító

Június 12-én szerdán reggel kirándulni indultunk a Velencei-tóhoz vonattal. ahol is 30 km hosszú kerékpáros tókerülés, valamint 2 km hosszú sárkányhajózás várt ránk. A kerékpározás néhányunknak kicsit fárasztó volt, hiszen ülni a számítógép előtt sokkal könnyebb. Útközben megtudtuk, hogy Sarvaicz Lajos „tóbírónak” miért emeltek keresztet. Pákozdon megtudtuk, hogy Miska huszár 13 méteres szobra miért hasonlít az ólomkatonához.A katonai emlékhelyen felelevenedett bennünk, amit történelem órán tanultunk az 1848. szeptember 29-én lezajlott győzedelmes pákozdi csatáról, Móga János altábornagyról.Innen sárkányhajóhoz gurultunk, majd áteveztünk Gárdonyból Agárdra Gábor bácsi ütemes dobjátéka kíséretében. Itt fogyasztottuk el a kemencés lángost. Jól esett.

 
Utolsó állomásunk az agárdi szabad strand volt, ahol mindenki, akinek kedve volt, jót csobbanhatott a Velencei-tó hűsítő vizében. Este negyed nyolckor értünk haza fáradtan, napbarnítottan.

Rumán Sándor, osztályfőnök