Kockásliliom túra

A Zöldsárkány Csoporttal a Víz Világnapja alkalmából túrán vettünk részt március 21-én. A felszíni vizek közül a Zala folyóval, a felszín alatti vizek közül pedig a Dunántúli termál karsztvízével  ismerkedhettünk meg.

A zalabéri templomtól indultunk a csodálatos tavaszi időben. A gyerekek figyelmesen követték a túravezető szakszerű magyarázatát a Zala menti gyepek kora tavaszi élővilágáról. Nagy érdeklődés övezte, amikor megpillantottuk az első kockásliliomot, amiről a túránkat is elnevezték. A harang alakú virágok kecsesen bókoltak, lepelleveleik bíborpiros és fehér színben sakktábla szerűen mintázottak voltak. Lehajoltunk hozzájuk és lefényképeztük őket. Mivel védett, letépni nem lehet.

A Zala folyó mentén haladva egy hídon átkelve jutottunk el Tüskeszentpéterre, a NaturAqua palackozó üzeméhez. Víz Világnapi túránkat egy igen érdekes üzemlátogatással zártuk. A karsztvíz felhasználásának és palackba zárásának minden lépését megismerhettük, személyesen megtekinthettük.

Kellemes, hasznos és tanulságos délutánt töltöttünk el.

Benis István, szakkörvezető

FIGYELEM!

A gyermekek megbetegedése miatt a foglalkozás időpontját április 4-re módosítottuk!

Iskolánk fontos célja a gyermekek nevelése az oktatás mellett. E cél érdekében minél több módszert igyekszünk felhasználni.

A közösségépítést, ezáltal a nevelést támogatja a szociometriai mérés. Ezt iskolánkban negyedik évfolyamtól minden osztályban elkészítettük Horváth Judit, a KEM Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa segítségével. A mérés eredményét az osztályfőnökök a szakember irányításával elemezték.

A szociometriai felmérés segítségével a gyermek helyét kapjuk meg az osztályban és képet kapunk magáról a közösségről is. Az eredmények alapján következtetni tudunk arra, hogy a közösség összetétele kedvez-e a kitűzött feladatok megoldásának, hogy képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő teljesítményre. Választ kaphatunk még olyan kérdésre, hogy a tagok örömmel tartoznak bele, vagy esetleg magányosak.

A mérési tapasztalatok jelentősen segíthetik az osztályfőnökök munkáját, a konfliktus helyzetek kezelését osztályon belül, de még a pályaválasztáshoz is iránymutatást nyújtanak.

A magyar televíziózás legszínvonalasabb és legértékesebb darabja a Duna tévén futó Hazajáró című sorozat.  A film készítői a Kárpát-medence legszebb tájait járják be, bemutatva a földrajzi, történelmi nevezetességeket. A csodálatos képek mellett azt is fontosnak tartják, hogy az adott tájegységen élő magyar emberek életébe is bepillantást nyerjen a néző.

Az első forgatási helyszín a magyar turistaság bölcsője a Magas-Tátra volt, ugyanis a film készítői így akartak tisztelegni a Magyarországi Kárpát Egyesület előtt, hisz hazánk első turistaszervezete éppen e tájon végzett úttörő munkát a XIX. század végén.

Kenyeres Oszkár Hazajáró-szerkesztő sok élményt őriz emlékezetében. A legkülönlegesebb magashegy a téli Királykő volt, a legnagyobb kaland egy kunyhó kiásása a hó alól a Páringban, a legmeghatóbb magyar-magyar találkozás a délvidéki Maradék nevű faluban történt, ahol az utolsó magyar, Géza bácsi énekelt a forgatócsoportnak.

A film szerkesztője mesélt kalandos, sőt veszélyes élményekről is. A filmek nagy része egy hegycsúcson ér véget a naplementével. Talán sokaknak eszébe sem jut, de a Hazajáróknak le is kell jutni még a hegyről sötétben, ami 5-6 órás gyaloglást jelent általában. Ezekhez a lemenetelekhez fűződnek a legnagyobb kalandok. De feledhetetlen emlék, amikor sífutó léccel kellett a Körmöci-hegység legmagasabb pontjáról derékig érő hóban lejutni.

A filmsorozat alkotói igyekeznek egyensúlyt tartani a különböző vidékek között, hogy Erdély és Felvidék mellett azért a kevésbé ismert tájakra is elvigyék a nézőt. A sorozat nagy népszerűségnek örvend, a gyönyörű képek mellett sokat megtudhatunk egy adott vidék történetéről, hagyományairól és arra bíztatja a Hazajáró a nézőket, hogy kerekedjenek fel és személyesen ismerjék meg a Kárpát-medence megannyi csodáját.

A sorozat készítőit 2012-ben Magyar Örökség díjjal tüntették ki.