Szakmai beszámoló

Határtalanul! program

Pályázati kategória kódja: HAT-20-01 Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

2020 februárjában a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága megbízásából a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, mint támogató pályázatot hirdetett a Határtalanul! program keretében a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítésére.

A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról.

Intézményünk, a Császári Zrínyi Ilona Általános Iskola sikeres pályázatot nyújtott be, társpályázónk a Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola volt. A pályázaton elnyert összeg: 3.067.040 Ft volt, mely fedezte a szállás, étkezés, belépők, utasbiztosítás és az utazás költségeit. Így 41 diák 5 fő pedagógus kísérővel részt vehetett a Határtalanul! program tanulmányi kirándulásán.

A kirándulást sok-sok munka előzte meg: napi szintűek voltak az egyeztetések, a járványhelyzet napra kész figyelése - Románia konzulátusának honlapján.

Az előkészítő foglalkozásunk az utazás előtt 1 héttel valósult meg. Kicsit rendhagyó módon a vírus okozta járványhelyzet miatt.  A diákok már előzetesen kiválasztottak 1-1 napot, és kisebb csoportokban dolgozták fel annak témáját. Majd az így összeállított anyagot bemutatták egymásnak. Így az egész útvonalat "bejárták", megismerték a nevezetességeket osztályfőnökük segítségével.  Ez idő alatt mi az intézményvezető asszonnyal a szülőket tájékoztattuk, megnyugtattuk őket, válaszoltunk kérdéseikre.

Így 2021.08.25-én kezdetét vette négy napos határon túli tanulmányi kirándulásunk, melynek címe: Székelyföld kincsei – Sóvidék csodái. Pályázati azonosítja: HAT-20-01-0344

Mindjárt az első napon a kora reggeli indulás, és a határátkelés izgalmai után először Nagyváradon az Ady Múzeumba tettünk egy látogatást. A múzeum vezetőjétől sok új dolgot, érdekes történeteket hallottunk Ady Endréről, és láthattuk az kézírásait is. Később megkoszorúztuk a költő sírját. Ezeknek az ismereteknek most, a 2021/2022-es tanévben nagy hasznát veszik a diákok, hiszen a költő tananyaguk részét képezi. Utána egy rövid idegenvezetés során megcsodáltuk a belváros szecessziós épületeit. Utunkat folytatva elérkeztünk a Király-hágóhoz. Sajnos esett az eső, így itt csak rövid időt töltöttünk itt: Az eső és a felhők miatt nem igazán tudtunk gyönyörködni a panorámában. A kora esti órákban érkeztünk első szálláshelyünkre: Katika, Ilona és Marika vendégházban szállásoltak el bennünket, és itt kaptuk meg finom, kiadós vacsoránkat is.

Következő nap reggelén először Magyarlónán megtekintettünk egy nagyon szép, belül freskókkal díszített református templomot. Itt kiemelném a helyi lakosok által kézzel készített, hímzett különböző terítőket, melyek a falakat, oltárt, padokat, illetve más felületeket díszítettek. A gyerekek is csak ámultak, és mindjárt megfogalmazódott bennünk, hogy itt mások az emberek: Ez egy igazi kis közösség, ahol mindenki erejéhez és tudásához mérten veszi ki a részét a munkából. Tudtuk, hogy adományunk jó helyre került, és ez jó érzéssel töltött el bennünket. A következő nap is nagyon sok új élményt adott, hiszen ellátogatva a Sószorosba a só sokféle érdekes formáit láthattuk. Parajdon, a Sóbányában mindenkit lenyűgöztek azok a hatalmas terek, az interaktív kiállítás, a különböző játékok, melyeket többen ki is próbáltak. Sőt programunk vége felé járva még Korondon, a kirakodó vásárba is ellátogattunk. Itt mindenki kedvére vásárolhatott, illetve nézelődhetett. Szebbnél szebb kézműves termékeket, cserépedényeket láthattunk, melyeket a helyi fazekasok készítettek. Kedves emberekkel találkoztunk, beszélgettünk. Befejezésként pedig egy helyi, hagyományos technológiával dolgozó sóvágó munkájába is bepillantást nyerhettünk. Nagyon érdekesnek találta mindenki. Még a sót is "megkóstoltuk", sőt ajándékba is kaptunk 1-1 kisebb-nagyobb darabot –„sónyalókát”. Szertárunk is egy méretes példánnyal gazdagodott. Már sötét volt, amikor Székelyszentkirályra értünk. Itt volt a következő szálláshelyünk, a Sziklakert panzió. Elfoglaltuk szobáinkat, majd megvacsoráztunk.

Harmadik napunkon a bőséges és ízletes reggeli elfogyasztása után elindultunk Székelyudvarhelyre. Az idegenvezető a buszon néhány mondatban ismertette a nevezetességeket, majd szabadprogramot kaptunk. Szerencsére egyik diákunk a kirándulás előtti ráhangoló órán ppt-én is bemutatta a város nevezetességeit, így könnyen felismertük a református templomot, a Vasszékely szobrát és a szoborparkot is megtaláltuk. Ezután kirándulásunk egyik legélvezetesebb programjára került sor. Terepjárókkal vittek fel minket a Madarasi-Hargitára, a menedékházig. Már itt is rácsodálkoztunk a pazar kilátásra. Közel egyórás gyaloglással elértük az 1801 m magasan lévő csúcsot. Útközben áfonyát és erdei málnát csipegettünk. Felérve a hegytetőre meghatódottan néztük a több száz kopjafát, keresztet, nemzeti színű zászlót. Ez a hely a világban szétszóródott magyarság összetartozásának az emlékhelye. Következő megállónk Farkaslaka volt, ahol megkoszorúztuk a Tamási Áron sírját, és a Trianoni emlékművet rövid megemlékezés kíséretében. Majd Szejkefürdőn Orbán Balázsról, a „legnagyobb székelyről” emlékeztünk meg, és tiszteletünk jeléül elhelyeztük koszorúnkat. Érdekes volt az egész Erdély területéről összegyűjtött székelykapuk alatt átsétálni. Ezt követően ellátogattunk a nem rég megnyílt Mini Erdély – Transilvánia parkba. Itt a kis méretarányos makettek mutatták be ezen vidék várait, kastélyait, különböző épületeit. A magyar nyelvű leírásoknak külön örültünk. Este pedig a finom és bőséges vacsora elfogyasztása után még egy fergeteges táncos-zenés mulatság részesei lehettünk.

Utolsó nap reggelén, a reggeli elfogyasztása után egy kicsit szomorkásan, vegyes érzésekkel bepakoltuk csomagjainkat a buszba, és elindultunk haza. Először Fehéregyházán álltunk meg, és megkoszorúztuk Petőfi kútját. Majd Segesváron egy másfél órás nagyon érdekes és tanulságos idegenvezetésben volt részünk: mesélt nekünk a város múltjáról, épületeiről. lakóiról. Segesvár nemcsak a csatájáról híres, de csodaszép középkori hangulatot árasztó óvárosáról is. A vár és a környéke az UNESCO Világörökségének részét képezi. A buszból még egy ideig gyönyörködhettünk a változatos Erdélyi-medencében és az Erdélyi-középhegységben. A Király-hágón átkelve már szelídült a táj, és hamarosan a határátkelőhöz értünk. Útközben többször megálltunk, meg is vacsoráztunk a McDonals-ban. Késő éjszakai órákban fáradtan, de élményekkel, új ismeretekkel gazdagodva értünk haza.

A négynapos kirándulásunk 08.28-án véget ért, de pályázatunk teljesítésével kapcsolatos feladataink még nem, hiszen még várt ránk az értékelő óra és a témanap megszervezése is.

Így 08. 16-án megtartottuk az értékelő órákat, mely során a nyolcadikosok csapatokat alkotva a kirándulás 1-1 napját dolgozták fel. A kinyomtatott "beszédes" képekből elkészültek a plakátok. Majd következtek a beszámolók. Nagyon vidám hangulatban telt el a bő egy óra. Sokat sztorizgattak, elmondták, kinek, mi tetszett legjobban, vagy éppen kevésbé. Majd zárásként nagyon ügyesen, és jól meglátva megfogalmazták, hogy mit kaptak ettől a kirándulástól. Ami így hangzik: "A sok vidám pillanat mellett, rengeteget tanultunk, tapasztaltunk, önállósultunk. Új barátságok is kialakultak. Megértettük, mit jelent Trianon. Átérezhettük, milyen rossz lehet elszakadni a hazától. De, azt is láttuk, mennyire ápolják hagyományainkat, segítik és tisztelik egymást. Bepillantást nyertünk a mindennapi életükbe, és talán rövid időre mi is részesei lettünk. A kedvességük nagyon jól esett.  Mindig finom meleg étellel vártak minket. Nagyon jó volt minden." Egy "Kedvcsináló" foglalkozást is tartottunk a jelenlegi hetedik osztályosoknak. Nagy érdeklődéssel hallgatták a 8. osztályosokat, sokat kérdeztek is. Úgy gondolom az értékelő óra elérte a célját, mert felkeltette az érdeklődésüket, és várják a lehetőséget.

A hét utolsó napján, 08.17-én, megtartottuk Témanapunkat, mely intézményünk összes diákját és pedagógusát érintette. Mindenki tevékeny részt vett benne. Előzetesen a 8. osztályosok osztályfőnöke, - már a gyerekkel egyeztetve - a projekt felelőse és az intézmény vezetése egy rövid megbeszélés során elkészítette a témanap tervét.

Intézményünk auláját berendeztük, és a 8 osztályos diákok egy ppt bemutató keretein belül beszámoltak a többi diáknak a 4 napos tanulmányi kirándulásukról. A képek, a zene és a szöveg önmagukért beszélt. A sok - sok látnivaló mellett azt is megértették, hogy milyen következménye lett a trianoni békeszerződésnek. Hogyan éltnek a határon túl a magyarok, hogyan ápolják hagyományaikat, és mennyire szeretik hazájukat. Mindenkinek nagyon tetszett, a zene hallatán többen meghatódtunk, 1-1 könnycsepp is megjelent néhányunk szemében. A gyerekek életkori sajátosságukból adódóan, valamint aulánk kisebb mérete miatt egymást követően hallgatták meg a diákok az előadást. Utána kérdezhettek, és kérdeztek is. Talán a kisebbek még bátrabbak is voltak. Ezek után minden osztály az osztályfőnökével megbeszélte a látottakat - hallottakat. A felsősök egy totót töltöttek ki, melyből kiderült, ki mennyire figyelt. Utána pedig egy Székely kaput kellett tervezniük. Itt mindenki próbára tehette kreativitását és kézügyességét is. Az alsó tagozatosok egy kerámia tányér székely díszítését készítették el. Majd közösen leléptük az 1910 lépést, 1-1 lépés 1 km-t szimbolizált, ennyi km-t tettünk meg a 4 nap alatt. Majd egy székely magyar mondát hallgattunk meg, és megbeszéltük, feldolgoztuk. Sőt még el is játszottuk. A végén pedig mindenki lerajzolta a mese számára legkedvesebb részletét.  Nagyon vidáman, élményekkel és új ismeretekkel teli pénteki napot zártunk. Az alsó tagozatosok nagy része úgy ment haza, hogy ők mikor lesznek már hatodikosok, mert ez nagyon jó volt, ők is szeretnének ilyet. Természetesen a felső tagozatosok már más szemmel nézték, de bennük is őszintén megfogalmazódott, hogy milyen jó volt a 8. osztályosoknak, és remélik jövőre ők is ilyen szerencsések lesznek, és részesei lehetnek egy ilyen szuper kirándulásnak.

Császár, 2021.09.20.